A gyermekek bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmére irányuló erőfeszítések már a XIX. században kezdődtek. Ebben az időben a gyermekeket általában szüleik tulajdonának tekintették egészen a nagykorúságuk eléréséig. Az I. világháborút követően, látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét, a brit Eglantyne Jebb (a máig működő nemzetközi gyermekjogi szervezet, a Save the Children alapítója) külön szabálygyűjteményt dolgozott ki. Ez volt a Gyermekek Chartája, melyet a Népszövetség 1924-ben fogadott el, és a Genfi Nyilatkozat Néven vált ismertté. A gyermekek jogainak világnapja 1959 óta létezik, ugyanis az ENSZ ekkor fogadott el egy nyilatkozatot, mivel az 1948-ban létrejött Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem tartalmazott részletes kiterjesztést a gyermekek jogaira.
1993-tól II. János Pál kezdeményezésére ünneplik. Célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.
A házasság világnapja ünnepli a férjet és a feleséget mint a család alapját, a társadalom alapegységét. Ez a nap ünnepli a hűségüket, áldozataikat és örömük szépségét a mindennapi házasságban.
A házasság ünnepének ötlete a az amerikai Baton Rouge-ban kezdődött (LA) 1981-ben, amikor a párok arra ösztönözték a polgármestert, a kormányzót és a püspököt, hogy Szent Valentin napjára hirdessék ki, hogy higgyünk a házasságban. Az esemény annyira sikeres volt, hogy az ötletet a Worldwide Marriage Encounter vezetőségének is bemutatták akik elfogadták és mögé álltak.
Ehhez kapcsolódik a házasság hete is, ami minden évben a Valentin napot megelőző vasárnap kezdődik.